Személyre szabott gasztroenterológiai gondoskodás

A gasztroenterológus az emésztőrendszer betegségeire szakosodott orvos: a nyelőcső, a gyomor, a vékony- és vastagbél, valamint a máj, az epeutak és a hasnyálmirigy panaszait vizsgálja és kezeli. Leggyakrabban reflux, gyomor- és nyombélfekély, Helicobacter-fertőzés, puffadás, lisztérzékenység, ételintolerancia, gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) miatt fordulnak hozzá, és ő végzi a gyomor- és vastagbéltükrözést, illetve a vastagbélrák-szűrést is.

Ha emésztési panaszai (puffadás, gyomorégés, hasi fájdalom, hasmenés vagy székrekedés) két-három hétnél tovább fennállnak, visszatérnek, vagy megváltoznak a székelési szokásai. Mielőbb forduljon orvoshoz, ha véres vagy fekete székletet, nyelési nehézséget, ismétlődő hányást, indokolatlan fogyást vagy vérszegénységet tapasztal.

Magánrendelésre beutaló nélkül, közvetlenül kérhet időpontot. Érdemes magával hozni a korábbi leleteit (labor, ultrahang, korábbi tükrözések és szövettani eredmények) és a rendszeresen szedett gyógyszerei listáját.

A gyomortükrözés nem fájdalmas, de böfögéssel, köhögéssel, öklendezéssel járhat. Alapesetben garatérzéstelenítéssel végezzük, kérésre azonban bódításban vagy altatásban is történhet, ilyenkor a beteg nem érez semmit. A vizsgálatra éhgyomorra kell érkezni: reggeli vizsgálat előtt éjféltől nem szabad enni és inni, későbbi időpont esetén 6–8 órával előtte enni, 4 órával előtte inni nem szabad.

Mindkét megoldás választható. A bódítás és az altatás altatóorvos és aneszteziológiai asszisztens közreműködésével történik, így kényelmesebb, nyugodtabb vizsgálatot tesz lehetővé, de minden altatásnak van kockázata. Bódítás vagy altatás után a vizsgálatot követően egy-másfél órát a rendelőben kell tölteni, felnőtt kísérővel érdemes távozni, és aznap nem szabad autót vezetni.

A vizsgálat előtt pépes étrendet kell követni, a vizsgálat napján pedig csak folyadék fogyasztható. A bél kitisztítása szájon át, speciális béltisztító folyadék ivásával vagy beöntéssel történik. Ha polipeltávolításra is sor kerülhet, vérkép (vérlemezkeszám), INR-vizsgálat és orvosi dokumentummal igazolt vércsoport szükséges, ezek hiányában polipot nem lehet eltávolítani. A vérhígítók szedéséről előzetesen egyeztessen orvosával.

Átlagos kockázat esetén 50 éves kor felett javasolt a vastagbélrák-szűrés. Ha egy elsőfokú vagy két másodfokú rokonnál vastagbélrákot vagy vastagbél-adenomát diagnosztizáltak, 40 éves kortól ajánlott. A szűrés elsőként választandó módszere a vastagbéltükrözés, mert a rákmegelőző polipokat is felismeri és eltávolítja. Negatív eredmény után átlagos kockázatnál 10 év, magasabb kockázatnál 3–5 év múlva kell megismételni.

Gyakori okai az ételintoleranciák (laktóz- vagy fruktózérzékenység, lisztérzékenység), a vékonybél bakteriális túlnövekedése (SIBO), az irritábilis bél szindróma, a Helicobacter pylori fertőzés és a székrekedés. Tartós puffadás esetén célzott kivizsgálással – hidrogén kilégzési teszttel, laborral, ultrahanggal, szükség esetén tükrözéssel – tisztázható a háttér.

A fertőzés kimutatható urea kilégzési teszttel, székletből végzett antigénvizsgálattal, illetve gyomortükrözés során vett szövetmintából. A kilégzési teszt előtt 6 hétig nem szabad antibiotikumot, 10 napig gyomorsavtermelést gátló gyógyszert szedni, különben az eredmény hamisan negatív lehet.

Az élénkpiros vér gyakran aranyérből vagy végbélrepedésből származik, de jelezhet polipot, gyulladásos bélbetegséget vagy daganatot is. A fekete, szurokszerű széklet a felső tápcsatornai (pl. gyomorfekélyből eredő) vérzés jele lehet. Vér a székletben minden esetben szakorvosi kivizsgálást igényel.

A belgyógyász a belső szervek betegségeivel általánosan foglalkozik, a gasztroenterológus pedig a belgyógyászati képzésre épülő szakvizsgával az emésztőrendszerre specializálódott, és endoszkópos vizsgálatokat (gyomor- és vastagbéltükrözés) is végez. Emésztési panaszokkal magánrendelésen közvetlenül fordulhat gasztroenterológushoz.